Záróvizsga, 2025-26 tanév, A/32 tétel

Az orvosi ellátás függvényében alkalmazandó általános fizioterápiás módszerek a traumatológiában

Testtájak (besorolás)

  • egész test

Definíció, alapelvek

  • A sérülés miatt mozgásukban károsodott egyén rehabilitációjában a fizioterápia célja aktív, komplex, funkcionális kezeléssel az épen maradt testrészek funkciójának megtartása, a károsodott szövetek regenerációja és a visszanyert funkció beépítése a mindennapi mozgásokba, függetlenül attól, hogy konzervatív vagy műtéti ellátás történt. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 159. oldal (nyomtatott 158.)]
  • Minden sérült szövet regenerációjának alapja a saját specifikus funkcionális inger: izomnál a kontrakció, csontnál a terhelés, ínnál a feszülés; ez endogén (aktív) és exogén (passzív) módszerekkel is kiváltható. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 159. oldal (nyomtatott 158.)]
  • A helyes módszer és a megfelelő mennyiségű, időben adagolt, fokozatosan növelt terhelés csak a sérült szövetek gyógyulási mechanizmusának ismeretében választható meg. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 33. oldal (nyomtatott 32.)]
  • Hazánkban az alsó végtagi traumatológiai sérülések közül (a jegyzet írásakor) csak az elülső keresztszalag-szakadásnak volt szakmai protokollja; a többi sérülés kezelése a traumatológiában elfogadott általános utókezelési irányelvek szerint történik. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 159. oldal (nyomtatott 158.)]

Szöveti gyógyulás

  • Elsődleges sebgyógyulás: 1. szakasz a sérülést követő 48-72 óra (véralvadék, fibrin, fagocitózis), 2. szakasz a 4-7. nap (proliferáció, kollagén- és elasztikus rostok), majd hegesedés; a sebgyógyulás ideje 7-10 nap, a heg szakítószilárdsága még fél évig nő. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 33. oldal (nyomtatott 32.); PDF 34. oldal (nyomtatott 33.)]
  • Íngyógyulás szakaszai: gyulladásos (általában 6 napnál rövidebb), helyreállító (legkorábban 48 órától 6-8 hétig, III-as típusú, majd I-es típusú kollagén), újraformáló-érési szakasz (a kollagén a 2. hónapra párhuzamosan rendeződik); a biomechanikai jellemzők akár 30%-kal elmaradhatnak az ép ínétól. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 34. oldal (nyomtatott 33.); PDF 35. oldal (nyomtatott 34.)]
  • Elsődleges csontgyógyulás akkor jön létre, ha a törtvégek nem mozdultak el vagy a repozíció maradéktalan, a rés zárt, a nyugalom abszolút; főleg műtéti ellátás után. Másodlagos (callusos) gyógyulás konzervatív kezelésnél, ahol rés marad a törtvégek között. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 36. oldal (nyomtatott 35.)]
  • A gyógyulás elmaradása (álízület) a törtvégek nem kielégítő egyeztetése, rögzítése, vérellátási zavara vagy fertőzés miatt jöhet létre; idős, tartósan ágyhoz kötött betegnél az általános szövődményekkel is számolni kell. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 36. oldal (nyomtatott 35.)]

Akut ellátás (RICE)

  • Akut és túlterheléses sérülésnél is azonnal alkalmazandó a RICE: pihenés (nyugalomba helyezés, terheléscsökkentés, szükség esetén segédeszköz), jegelés (kryoterápia), kompresszió (rugalmas pólya, air cast, sín), felpolcolás a végtag teljes hosszában. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 159. oldal (nyomtatott 158.)]
  • Akut sérülésnél szigorúan kerülendő a meleg, a passzív mozgatás és a masszázs. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 159. oldal (nyomtatott 158.)]

Terápia konzervatív ellátás (külső rögzítés) esetén

  • Rögzítés alatti fázis feladatai: betegtájékoztatás, szövődmény-megelőzés, keringésjavítás, fájdalom- és duzzanatcsökkentés, a rögzített izmok izometriás, innervációs és irradiációs gyakorlatai, a szomszédos ízületek mobilizációja, kontraktúra- és atrófiamegelőzés, nem érintett végtagok tornája, segédeszköz beállítása és használatának tanítása, állóképesség megtartása. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 160. oldal (nyomtatott 159.)]
  • Rögzítés levétele utáni fázis: szövődménymegelőzés folytatása, fájdalom- és duzzanatcsökkentés, a felszabadult ízület mobilizációja, kontraktúra nyújtása, a korábban rögzített izmok auxotóniás foglalkoztatása, szomszédos ízületek ROM-ja és erősítése, segédeszköz fokozatos elhagyása, állóképesség javítása. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 160. oldal (nyomtatott 159.); PDF 161. oldal (nyomtatott 160.)]
  • Konzervatívan, külső rögzítéssel kezelt csontsérülésnél a csont és szövetek gyógyulásának idejére nyugalomba helyezés szükséges; stabil osteosynthesis után viszont korai aktív mozgásterápia kezdhető. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 111. oldal (nyomtatott 110.)]

Terápia műtéti ellátás esetén

  • Műtét után a feladatok a szövetgyógyulás fázisaihoz igazodnak; mindig ismerni kell a műtéti megoldás mozgás-, illetve terhelésstabilitását. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 161. oldal (nyomtatott 160.)]
  • Műtét utáni feladatok: betegtájékoztatás, szövődménymegelőzés, keringésjavítás, fájdalom- és duzzanatcsökkentés, az érintett terület mobilizációja, az izmok tónusának oldása és izomerőhöz mért foglalkoztatása, szomszédos ízületek ROM-ja és erősítése, nem érintett végtagok tornája, segédeszköz tanítása, állóképesség javítása, kiegészítő fizioterápia. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 161. oldal (nyomtatott 160.)]
  • A terhelhetőség mértékét mindig az operatőr határozza meg (pl. csípőtáji törések osteosynthesise után). [Járomi M. (szerk.): Mozgásterápia alkalmazása a népbetegségekben. PTE ETK, 2015 (TÁMOP-4.1.2.), ISBN 978-963-642-785-6, PDF 23. oldal (nyomtatott 22.)]
  • Műtét utáni rehabilitációnál a gyógytornásznak mindig követnie kell az operáló orvos javaslatait; a különböző műtéti típusok eltérő védőmechanizmusokat igényelnek a túlfeszítés, túlterhelés elkerülésére. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 103. oldal (nyomtatott 102.)]
  • A rehabilitációs programokat mindig a műtét típusához és a sebész útmutatásához kell igazítani. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 111. oldal (nyomtatott 110.)]

Kiegészítő fizioterápiás eljárások

  • Az alsó végtagi sérülések ellátásában kezdetben elektroterápia (mágneses tér, ultrahang, szelektív ingeráram, fájdalomcsillapító eljárások), termoterápia (kryoterápia), hidroterápia (subaqualis torna), mechanoterápia (gyógytorna, lágyrész-mobilizáció, CPM) és kiegészítők (kinesiotape) alkalmazhatók. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 159. oldal (nyomtatott 158.); PDF 160. oldal (nyomtatott 159.)]
  • Perifériás idegsérülés után, ha motoros ág is sérült, azonnal megkezdjük a szelektív ingeráram-kezelést, és a tornával együtt a motoros működés visszatéréséig folytatjuk. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 90. oldal (nyomtatott 89.)]

Gyakorlatformák az izomerő függvényében

  • Izomerő szerinti erősítés: 0 passzív mozgatás a beteg gondolati közreműködésével; 1 innervációs, izometriás, 'mintha' gyakorlatok, reflexmozgások; 2 vezetett aktív gyakorlatok a gravitáció kikapcsolásával; 3 aktív mozgás gravitációval szemben; 4-5 aktív mozgás ellenállással szemben (manuális, rugós, rugalmas, súly, víz, PNF). [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 239. oldal (nyomtatott 238.); PDF 240. oldal (nyomtatott 239.)]
  • Mobilizáló mozgásforma: 0-1-2-es izomerőnél passzív mozgatás, 3-asnál vezetett aktív mozgás, 4-5-ösnél gravitációval szemben végzett aktív mozgás. [Járomi M.: Sportfizioterápia, sportterápia. PTE ETK, 2015, PDF 239. oldal (nyomtatott 238.)]
  • Passzív mozgatás kontraindikációi: akut ízületi gyulladás, hipermobil vagy instabil ízület, akut sérülés, mozgatásra fokozódó fájdalom. [Járomi M.: Mozgásterápia elméleti és gyakorlati alapjai. PTE ETK, 2015, PDF 24. oldal (nyomtatott 23.)]

Nyitott kérdések

NYITOTT: thromboemboliás profilaxis és decubitus-megelőzés részletes protokollja általános traumatológiai sérülteknél, a mozgásstabil és terhelésstabil osteosynthesis pontos definíciója: hivatalos forrásban csak említés szintjén (keresve: 'mozgásstabil', 'terhelésstabil' a Sportfiz és Nepeg pages.txt-ben).

Nyilvános források