Záróvizsga, 2025-26 tanév, B/11 tétel

Rekesz rendellenességek, fizioterápiás teendők és a rekesztorna, mellhártya gyulladások

Testtájak (besorolás)

  • mellkas és légzés
  • idegrendszer - perifériás

Rekesz rendellenességek: rekeszállás és mozgás

  • Egyoldali magas rekeszállás oka lehet rekeszrelaxáció, rekeszbénulás vagy egyoldali tüdőfolyamat (atelectasia, embolisatio, hegesedés); kétoldali magas rekeszállás rekeszizom-gyengeség (pl. myasthenia), nagy has által felnyomott rekesz, ritkábban kétoldali rekesz alatti vagy tüdőfolyamat miatt alakul ki. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 10. oldal]
  • Mélyen áll a rekesz a tüdő felfújtságakor (pl. asztmás roham), emphysemában a mély rekeszállás állandósul. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 10. oldal]
  • A rekesz kitérését csökkentik a tüdő és mellhártya gyulladásos folyamatai, valamint a rekeszizmot és idegét érintő folyamatok. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 10. oldal]
  • Kétoldali rekeszbénulásban mindig kialakul orthopnoe (fekve jelentkező, ülve vagy állva megszűnő nehézlégzés). [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 7. oldal]
  • Paradox légzés (belégzéskor hasi behúzódás) a teljes rekesz vagy egyik rekeszfél bénulását vagy kimerülését jelzi; a Hoover-jel (alsó bordák belégzési behúzódása) hyperinflatióra, mélyen álló rekeszre utal. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 9. oldal]

Rekeszbénulás okai, klinikuma

  • Izolált, nem traumás rekeszbénulás: a n. phrenicus idiopathiás bénulása Parsonage-Turner szindrómában (neuralgiás amiotrófia), általában vírusfertőzés után, hirtelen vállfájdalommal kezdődik; a phrenicust 2-14%-ban érinti, akár kétoldali bénulást és súlyos légzési elégtelenséget okozva. [Egészségügyi szakmai irányelv: A felnőtt invazív és noninvazív otthoni lélegeztetésről (62. Tüdőgyógyászat tagozat; megjelenés: 2026. Eük 16.; érvényesség a kollégiumi nyilvántartás szerint: 2026-09-09 - 2029-09-08). https://kollegium.okfo.gov.hu/sites/eszk_portal/pfile/file?path=/tagozatok/62._Tudogyogyaszat/dokumentumok/kulso-publikus/a-felnott-invaziv-es-noninvaziv-otthoni-lelegeztetesrol (hely, PDF 19. oldal]
  • Jellemző, hogy a légszomj fekve kifejezettebb; a képet gyakran az alsó lebenyek hipoventilációs eredetű, visszatérő pneumoniája uralja. [Egészségügyi szakmai irányelv: A felnőtt invazív és noninvazív otthoni lélegeztetésről (62. Tüdőgyógyászat tagozat; megjelenés: 2026. Eük 16.; érvényesség a kollégiumi nyilvántartás szerint: 2026-09-09 - 2029-09-08). https://kollegium.okfo.gov.hu/sites/eszk_portal/pfile/file?path=/tagozatok/62._Tudogyogyaszat/dokumentumok/kulso-publikus/a-felnott-invaziv-es-noninvaziv-otthoni-lelegeztetesrol (hely, PDF 19. oldal]
  • Specifikus terápia nem ismert; kétoldali érintettség a tartós lélegeztetés abszolút indikációja, féloldali esetben a restrikció mértéke és a fekvés tolerálása dönt; az izomfunkció 1,5-3 év alatt spontán javulhat. [Egészségügyi szakmai irányelv: A felnőtt invazív és noninvazív otthoni lélegeztetésről (62. Tüdőgyógyászat tagozat; megjelenés: 2026. Eük 16.; érvényesség a kollégiumi nyilvántartás szerint: 2026-09-09 - 2029-09-08). https://kollegium.okfo.gov.hu/sites/eszk_portal/pfile/file?path=/tagozatok/62._Tudogyogyaszat/dokumentumok/kulso-publikus/a-felnott-invaziv-es-noninvaziv-otthoni-lelegeztetesrol (hely, PDF 19. oldal]
  • Rekesz szelektív ingerlése (n. phrenicus stimulátor vagy rekesz-pacemaker) centrális légzészavarban vagy C1-3 gerincvelő-sérülésben, ha a phrenicus ingerelhető és a rekeszizom atrófiája még nem alakult ki; csökkenti a pulmonális szövődményeket, facilitálja a gépi lélegeztetésről való leszoktatást; tartós monitorozást igényel. [Egészségügyi szakmai irányelv: A felnőtt invazív és noninvazív otthoni lélegeztetésről (62. Tüdőgyógyászat tagozat; megjelenés: 2026. Eük 16.; érvényesség a kollégiumi nyilvántartás szerint: 2026-09-09 - 2029-09-08). https://kollegium.okfo.gov.hu/sites/eszk_portal/pfile/file?path=/tagozatok/62._Tudogyogyaszat/dokumentumok/kulso-publikus/a-felnott-invaziv-es-noninvaziv-otthoni-lelegeztetesrol (hely, PDF 20. oldal]

A rekesz vizsgálata

  • A tüdőhatárok normál helyzete: jobb oldalon a medioclavicularis vonalban a VI. borda alsó széle, a középső hónaljvonalban a VIII. borda, a scapularis vonalban a IX. borda, a gerinc mellett a Th XI. csigolya. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 10. oldal]
  • A rekesz kitérése kopogtatással mély be- és kilégzésben (a légzés megtartásával) jól megállapítható; nyugodt légzésnél az 1-2 cm-es kitérés nehezen érzékelhető; pontosabban képerősítős röntgenátvilágítás mutatja. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 10. oldal]
  • Átvilágítással bizonyítható a rekeszbénulás; a rekeszbénulás gyanújára átvilágítás vagy mellkasi ultrahang hívhatja fel a figyelmet, EMG és légzésmechanikai mérés erősítheti meg. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 11. oldal] [Egészségügyi szakmai irányelv: A felnőtt invazív és noninvazív otthoni lélegeztetésről (62. Tüdőgyógyászat tagozat; megjelenés: 2026. Eük 16.; érvényesség a kollégiumi nyilvántartás szerint: 2026-09-09 - 2029-09-08). https://kollegium.okfo.gov.hu/sites/eszk_portal/pfile/file?path=/tagozatok/62._Tudogyogyaszat/dokumentumok/kulso-publikus/a-felnott-invaziv-es-noninvaziv-otthoni-lelegeztetesrol (hely, PDF 19. oldal]
  • A paradox légzés oldalfekvésben, az ép oldalon fekve figyelhető meg jól. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 9. oldal]

Fizioterápiás teendők, rekesztorna

  • Rekeszlégzés tanítása: előtte hörgőtágító és hörgőtoilette; háton fekvés 15-25°-os Trendelenburg-helyzetben, egyik kéz a hason, másik a mellkason; belégzés orron át (a has előredomborodik), kilégzés ajakfékkel; kilégzéskor a terapeuta kézzel segít, később 3-4 kg-os súly helyezhető a hasra. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 23. oldal]
  • Súlyos kardiális dekompenzációban a Trendelenburg-helyzet kerülendő; a rekeszlégzés hintaágyban és négykézláb helyzetben is gyakorolható. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 23. oldal]
  • Manuális rekeszizom-oldó technika: a beteg háton fekszik, a terapeuta a fejnél, két keze os pisiforme és hypothenar részével a mellkason, utolsó 3 ujjával a 7-10. bordaporcok alsó-belső szélén; belégzéskor a fej felé és kissé oldalra húz a bordák emelkedésével, kilégzéskor mélyíti az érintkezést; 2 x 10 mély légzés, közte 1 perc szünet; COPD-ben javítja a rekeszkitérést és belégzési kapacitást. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 26. oldal]
  • Előredőlt testhelyzet (20-45°) karba font kartámasszal tehermentesíti a rekeszt, a percventiláció kb. 20%-kal csökken; az ajakfékes kilégzés is tehermentesíti a rekeszt. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 22. oldal]
  • Légzőizom-tréning a PImax 30%-a feletti terheléssel, napi 20-30 perc; a belégzőizom-erő mérése MIP/MEP és sniff-teszttel. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 24. oldal; PDF 25. oldal]
  • Izombetegségben a váladékmenedzsment része a napi 4-6-szor végzett vitálkapacitás-manőver. [Egészségügyi szakmai irányelv: A felnőtt invazív és noninvazív otthoni lélegeztetésről (62. Tüdőgyógyászat tagozat; megjelenés: 2026. Eük 16.; érvényesség a kollégiumi nyilvántartás szerint: 2026-09-09 - 2029-09-08). https://kollegium.okfo.gov.hu/sites/eszk_portal/pfile/file?path=/tagozatok/62._Tudogyogyaszat/dokumentumok/kulso-publikus/a-felnott-invaziv-es-noninvaziv-otthoni-lelegeztetesrol (hely, PDF 44. oldal]

Mellhártya-elváltozások, mellhártyagyulladás

  • A tüdőparenchymában és a zsigeri pleurában nincs fájdalomérző receptor; a mellkasi fájdalom erőssége VAS-skálán mérhető. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 8. oldal]
  • Trepopnoe: féloldali mellhártya-folyadékgyülemnél az ép oldalon fekve jelentkező nehézlégzés. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 8. oldal]
  • Gyulladásban vagy fibrinlerakódáskor a durva pleuralemezek légzéssel összefüggő, hóropogásra emlékeztető pleurális dörzszörejt adnak; nagyobb folyadék és felette levegő esetén hirtelen mozdulatra hippokratészi loccsanás hallható. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 10. oldal]
  • Pleuracallus esetén az érintett oldal légzési kitérése elmarad (aszimmetria), a supraclavicularis árok behúzódhat; folyadékgyülem vagy vastag pleuraheg felett tompa kopogtatási hang. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 9. oldal; PDF 10. oldal]
  • Diagnosztika: oldalirányú mellkasröntgen kisebb folyadékgyülem felismerésére is alkalmas; ultrahang a pleurális folyadék, callus, daganat lokalizálására és célzott punkcióra; thoracocentesis citológiai, mikrobiológiai, kémiai vizsgálatra (exsudatum és transsudatum elkülönítése), nagy mennyiség leszívása csökkenti a dyspnoét. [Hock M., Molics B.: Kardiológiai és pulmonológiai fizioterápia vizsgálati és kezelési módszerei. PTE ETK, 2020 (EFOP-3.4.3-16-2016-00005), ISBN 978-963-429-537-2, PDF 10. oldal; PDF 11. oldal]
  • Az ILD-k kísérő tünete lehet a pleuritis és a légmell. [Egészségügyi szakmai irányelv: Az interstitialis tüdőbetegségek (ILD) diagnosztizálásáról, az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) és a progresszív pulmonalis fibrózis (PPF) kezeléséről felnőttekben (62. Tüdőgyógyászat tagozat; megjelenés: 2026. Eük 2.; érvényesség a kollégiumi nyilvántartás szerint: 2026-01-21 - 2029-01-21). https://kollegium.okfo.gov.hu/sites/eszk_portal/pfile/file?path=/tagozatok/62., PDF 16. oldal]

Nyitott kérdések

NYITOTT: nincs hivatalos forrás (keresve: HockMolics jegyzet, otthoni lélegeztetés 2026, ILD 2026, kollegium.okfo.gov.hu "pleuritis", "mellhártya") a mellhártyagyulladás formáira (száraz, exsudativ, empyema), etiológiájára és orvosi kezelésére.

NYITOTT: nincs hivatalos forrás a pleuritis utáni fizioterápiára (pl. pleuraösszenövés megelőzése, féloldali légzőtorna, oldalfekvéses mobilizáció) és a rekeszsérv, rekeszrelaxáció részletes klinikumára.

Nyilvános források